Ha még valaki olvassa a blogot (életjelet ugyanis eddig nem sokan adtak), akkor most a szokásos állatsereglet helyett a tájban gyönyörködhet. Sikerült feljutnunk a kötéllifttel, habár a reggeli eső miatt a gyalogtúrás részt ki kellett hagynunk.
A látvány azonban kárpótolt midnenért, a felhők megérkeztéig egész Thaiföldig elláttunk. Utána megálltunk a helyi kézműves termékeket felvonultató pavilonnál, majd lesétáltunk a fekete homokos strandra. Egy ásvány ritka módon kiválik a gránitból, és ez okozza a homok feketés színét.
Holnapra már csak egy vízesés marad, majd leadjuk a robogót és irány a reptér!
Ma délelőtt hajókirándulásra indultunk a környező szigetekhez. Langkawi ugyanis 99 kisebb-nagyobb szigetből áll, melyek nagy része lakatlan és 5 közülük dagálykor eltűnik. Voltunk egy gyönyörű édesvízű tónál is, amit csak egy keskeny földsáv választ el a tengertől. Itt is voltak tolvaj majmok, el is loptak egy rózsaszín kalapot valakitől. Állítólag ez a kedvenc színük. Sikerült egyet fürödnünk is az egyik fehér homokos tengerparton ahol kikötöttünk.
Ma nagyon szerencsénk volt az idővel, csak egyszer kapott el minket az eső, amikor épp hazafelé robogóztunk és azonnal bőrig áztunk. Még szerencse, hogy ilyen meleg van.
Este nem esett kivételesen, így a tegnap elmaradt túrát ma bepótoltuk. Nagyon érdekes volt, kb. 3 órát sétáltunk a part menti esőerdőben. Megtudtuk, hogy (a képeken is látható) tengeri uborkát kiszárítják és megeszik, de kozmetikumokban is felhasználják, illetve a szúnyogirtók alapanyaga is. Láttunk repülő mókusokat és repülő lemúrokat is vitorlázó repülés közben. Ők csak éjjel aktívak, ezért a túra késő délután kezdődött. Ettünk paracetamol levelet (mármint azt a levelet, amiből a gyógyszert készítik), de nagyon keserű volt, viszont állítólag 2 napra elriasztja a szúnyogokat is. A túravezetőtől azt is megtudtuk, hogy a fehér termeszek ehetőek, de ha feketét látunk inkább fussunk. Hát ez az egyik lánynak nem sikerült a csoportból, jól meg is csípték szegényt.
Reggeli után már itt is volt értünk a minibusz amivel elvittek a kikötőbe, ahonnan a sok kis hajó viszi a turistákat a mangrovék közé. Nagy becsben tartják ezeket a fákat, a cunamik nagy részét is ezek fogják fel, védve a szigetet. Első megállónk egy denevérekkel teli barlang volt, majd kiértünk a tengerre, és hamarosan kikötöttünk az egyik kisebb sziget homokos strandján. Itt is szuper meleg volt a víz, sőt a végén még a strand melletti édesvizű vízesésben le is tudtunk tusolni.
Rengeteg állatot láttunk, kisebb-nagyobb rákokat, lábas halakat, gyönyörű madarakat, két kígyót, egy helyi varánuszfélét, majmokat vad kutyákat és persze sasokat, Langkawi jelképét. Ebédet egy helyi vízi étteremben ettünk, finom levest és sült rizst rákkal és csirkével. Megint nagyon informatív és élvezetes volt a túra és még az idővel is szerencsénk volt.
Egy kicsit még a szállodában is tudtunk strandolni, aztán jött a szokásosnál most jóval erősebb eső és elmosta a délutáni dzsungeltúránkat. Hátha holnap nagyobb szerencsénk lesz....
Landoláskor este eső fogadott minket (a nagy felhőszakadást már pont megúsztuk, csak hallottuk a helyiektől) és sajnos kitartott másnap egész estig. Szerencsére csak szitált, de azért így sem volt kellemes este esőben átrobogózni a szigeten. Robogót ugyanis muszáj volt bérelnünk, ugyanis hiába csak 25x25km-es a sziget, a szálloda az északi rész közepén van, mindentől kb. 25 perc autóútra, és a taxi kicsit költséges lenne minden alkalommal oda-vissza.
Tegnap óta egy kétszemélyes 125 köbcentis Suzukival ijesztegetjük a helyieket, akik amúgy nagyon nyugodtan vezetenek, nem sietnek sehová, de hát egy szigeten vagyunk, 30 perc alatt bárhonnan bárhova oda lehet érni. Az utak nagyon jók, és még ki is vannak világítva. A bal oldali közlekedés Írország után már nem jelent gondot.
Hétfőn kicsit kipihentük magunkat, útitervet készítettetünk, kibéreltük a robogót és lefoglaltunk 3 túrát. Az első ma volt, 4 órát bicajoztunk 4 indiai fiatallal és a helybéli idegenvezetőnkkel a rizsföldek mentén. Kicsit megismertük a helyiek mindennapjait, közelről megnéztük a házaikat.Sok érdekességet is megtudtunk, pl. a kék nadrágos gyerekek általános iskolások, a zöld nadrágosak középiskolások. Amióta modern technikát alkalmaznak a rizsföldeken évente 3-szor aratnak. Az indiaiaknak ez nem volt nagy újdonság, a legtöbbjüknek otthon is van saját rizsföldje. Mesélt a túravezető a helyi kígyókról is, megtudtuk, hogy nem az anakodonda a legnagyobb, hanem a piton, tavaly egy 8,5 méteres példányt fogtak be itt. A rizsföldeken a kobrák a leggyakoribbak, de a fákon is sok kígyófaj él, ezért nem tanácsos rázni az ágakat. Langkawit is érintette a 2004-es cunami, de itt szerencsére csak 1 ember halt meg. Sok ház megsemmisült viszont. Az állam épít házakat az embereknek, akiknek 10 évig havi 150 Ringitet kell fizetniük (kb. 10.000 Ft) és a végén az övék lesz a ház.
Délelőtt még megpróbáltunk felmenni a 2. legmagasabb hegyre a felvonóval, de sajnos technikai okok miatt nem üzemelt. Ezt még mindenképpen be akarjuk pótolni a héten,talán majd pénteken.
Holnap, azaz szerdán két túránk is lesz, egy délelőtti hajókázás a mangrove erdőkben, délután pedig egy dzsungeltúra, amelynek egy része már sötétedés után zajlik, így remélhetőleg megleshetjük a csak éjszaka aktív helyi állatokat is.
A szálloda gyönyörű, hatalmas területen fekszik, mi biciklivel közlekedünk (ez benne van a szobaárban) a lobby és a szobánk között, a személyzet pedig elektromos golfautókkal. A házak mind egyformák, nincs belőlük túl sok: 17db. Mindegyikben 4 szoba van, 2 alul, 2 felül. Mi felül vagyunk, hatalmas terasszal és gyönyörű kilátással a parkra. A belmagasság a szobában kb. 6 méter, a fürdőrész pedig akkora, mint otthon a nappalink. Kőböl faragott kád, kő mosdók és minden, ami a kényelemhez kell. Azért gondolkoztunk rajta, hogy panaszt tegyünk-e, hogy a WC deszka lecsapódik és sokat kell várni a melegvízre is :-) De igazán kaphattunk volna egy saját tengerparti villácskát is, alig 450.000 forintba kerül egy éjszakára...
Egy kis kihagyással, de ismét jelentkezünk, immár Langkawi szigetéről, ahová szerencsésen megérkeztünk tegnap este.
Szombaton elvonatoztunk a Batu barlanghoz, amely egy hindu szent hely, rengetegen zarándokolnak ide. Csak 2 ringgit (1MR=70FT) volt a vonatút, igazán nem sok egy félórás utazásért, a barlang maga pedig ingyenes. A barlang bejáratához vezető lépcsőt ellepték a majmok, akik minden ehetőt próbálnak kilopni a turisták kezéből, szóval vigyázni kell velük. A lépcsőt egy 40m magas aranyszínű szobor őrzi. Maga a barlang igazából nem nagy szám, a vége egy felül nyitott kürtő, ide építették a templomot. Sokkal érdekesebb a kicsit lejjebb található sötét barlang, ahová belépőjeggyel be lehet menni vezetővel, aki bemutatja a benti élővilágot. Több mint 200 faj él meg a sötétségben, köztük negyedmillió denevér, százlábúak, csigák, pókok, stb.
Visszetérve KL-ba még volt annyi időnk, hogy ellátogassunk az orchideákat és hibiszkuszokat felvonultató kertbe, illetve a nemzeti mecsetbe is. A mecset gyönyörű, de csak jól megválasztott időpontban lehet bejutni, mert naponta ötször hívják imára a híveket, ilyenkor a turisták elől zárva van. Amúgy sem lehet bemenni az imacsarnokba, kizárólag muszlimoknak, de készségesen felajánlották, hogy lefényképeznek előtte minket. Sok érdekességet is megtudunk pl. hogy itt csakis érkezési sorrendben lehet helyet foglalni és ha megtelt a belső 3000 férőhelyes terem, akkor a kinti oszlopcsarnokban még 12.000 embernek jut hely. Itt nem aprózzák el a dolgokat!
Vasárnap kipróbáltuk a szállodai büfé reggelit, még sarawaki meleg levest is ettünk, illetve rotinak nevezett kenyérféleséget, amihez egy csípős licsi-szószt kínálnak mártogatni. Reggeli után leadtuk a bőröndöket a szállodában, majd irány a madárpark! Ez a világ legnagyobb olyan madárparkja, ahol be lehet sétálni a szárnyasok közé, akik szabadon élnek (a legtöbbjük) nagy barátságban a helyi majmokkal. Némi pénzért még eleséget (nektárt és magvakat) is vettünk, így egy időre mi lettünk a papagájok kedvencei :-)
Ezután átsétáltunk az Iszlám múzeumba, ahol rengeteg gyönyörű ékszer, textil, fegyver és kerámia van kiállítva. Az ország hivatalos vallása az iszlám, azonban a muszlim maláj többség (kb. 65%) mellett jól megférnek a hindu indiaiak és a taoista kínaiak. Az indiaiakat sokan lenézik, amikor a kínai (!) negyedben voltunk még figyelmeztettek is, hogy a szállodánk az indiai negyedben van, szóval jobb ha vigyázunk magunkra.
Minket azonban nem tudtak elrettenteni és egy nagyon-nagyon finom indiai vacsorával zártuk a KL-i tartózkodásunkat. Aztán felvettük a csomagokat és irány a vonat és busz kombináció a fapados reptérre. Elég viharos utunk volt, de szerencsére nagyjából átaludtuk az 1 órát. Későn értünk a szállodába, a szobánk és az egész környezet gyönyörű, de erről majd talán holnap...
Az időeltolódás vagy a rengeteg látnivaló és élmény miatt, de nagyon későn fekszünk mindig -éjjel 1 körül, most is pont annyi az idő, ezért már elég fáradtak vagyunk. Megyünk is aludni. Nézegessétek a képeket. Puszi mindenkinek.
Amint arról már páran értesültek, szerencsésen megérkeztünk Kuala Lumpurba. Hivatalosan csak 1,6 millió lakosa van, ami furcsának tűnik, mert a rengeteg felhőkarcoló és soksávos út miatt jóval nagyobbnak érzékeltük mint Budapestet, aminek szintén kb. ekkora népességgel rendelkezik.
Első este letudtuk a kötelező Hard Rock cafét, ma pedig Réka kedvencébe, a portugál konyhát felvonultató Nando's étteremlánc egyik tagjába látogattunk el. Este azonban már egy helyiek által látogatott indiai étteremben ettünk, és ezentúl is csak helyi jellegű étkezdékben fogunk enni, többet nem áldozunk a hanyatló nyugati kapitalizmus oltárán!
Közlekedésre a kiterjedt vasúthálozatot használjuk, tegnap este pedig kipróbáltuk a monorail-t is. A vasúthoz hasonlóan ez is oszlopokon álló pályán siklik, de kisebbek a szerelvények és nem kétoldalt vannak a kerekei, hanem csak középen. Kép itt.
A legtöbb amit fizettünk egy útért, az két ringgit volt, kb. 140Ft, szóval nem vészes. Holnap vonattal megyünk a Batu barlangba is, ami kicsit kijjebb esik a központtól. A reptérről is vasúttal jöttünk be, 160km/órás sebességgel pontosan 28 perc az út a belvárosig, ahol amúgy a szállodánk is van.
Ma, péntek reggel az indiai negyedben kezdtünk és egyből egy hindu esküvő (vagy valamilyen egyéb szertartás) közepén találtuk magunkat az egyik színesen kipingált templomban. Átsétálva az indiai bazársoron felszálltunk a vonatra és a pár megállóra lévő Petronas ikertornyokhoz mentünk. Ez a város fő látványossága, a világ legmagasabb ikertornyai, kb. 450m-esek. Középen, kb. 170m magasan van a kettőt összekötő üvegfolyósó. Mi, az előre megváltott jegyünkkel ide, valamint a 86. emeletre mehettünk fel (az egész épület 88 emeletes, de a felső két szinten már csak a gépészet van). Nagy szerencsénk volt, mert KL-ban gyakori a sűrű pára és/vagy szmog ami miatt alig látni valamit a városból, de most gyönyörű időnk volt és a közeli dombokat is láttuk.
Este (a mellrák elleni küzdelem jegyében) rózsaszín díszkivilágítást kaptak a tornyok és a melletük lévő szökőkutak is. Ezt ugyan félig elmosta az eső, mert délután kb. 5-9-ig szinte megállás nélkül ömlött az eső. Vettünk egy poncsó fazonú esőkabátot, ami az utolsó darab volt, mert a turisták elkapkodták -érthető okokból.
Voltunk szuper piacon is, ahol gyönyörű kézműves termékeket árulnak változó árakon. Alkudni általában lehet, mindenesetre nem árt megpróbálni. Egy gyárba is ellátogattunk, ahol ón-ötvözet tárgyakat készítenek (poharakat, kupákat, vázákat, ékszereket és egyéb használati és dísztárgyakat). Malayzia elég gazdag volt ónban, de mára már nagyjából kiürítették a bányákat és importálniuk kell.
Amúgy mindenki beszél angolul, legalább alapszinten, úgyhogy nem nehéz megértetni magunkat. A város nem túl tiszta, de azért ázsiai viszonylatban nem számít rossznak. Nagyon kellemes az idő, 30 fok körül van, magas páratartalommal. Holnap azért reméljük nem fog fél napig esni megint.
Október 16-án este indulunk Ferihegyről, másnap délután érkezünk Kuala Lumpurba ottani idő szerint öt körül.
Lesz három teljes napunk a fővárosban, majd 20-án este átrepülünk Air Asia-val Langkawi csodás szigetére, ahol a Four Seasons jóvoltából 6 éjszakát ingyen szállunk meg! :-)
Igyekszünk majd felfedezni a szigetet, rengeteg kirándulási és túrázási lehetőség van, nem beszélve a gyönyörű tengerpartról. Tervbe van véve búvárkodás és sziklamászás is, de az egyetlen 100%-osan biztos program a vacsora a Hard Rock Caféban még KL-ban. :-P
Valószínűleg robogót is bérlünk majd, a sziget kb. 25x25km, szóval könnyen bejárható autó nélkül is. A forgalom kicsi, a táj szép!
A Skybridge kilátó sajnos felújítás miatt zárva van, de kötéllifttel fel tudunk menni a hegyre.
Sokat nem fogunk írni, inkább majd képeket töltünk fel, és közben mi magunk is feltöltődünk! :-)
